Megvan benned a nyelvújító faktor? tanarnocafe.hu

A nyelvészek több képző összekapcsolásával teljesen új képzőbokrokat is létrehoztak. Ilyen új képző lett például az –ászat és az –észet. A szobrászat és a bölcsészet szavak megmaradtak a nyelvünkben, de mit jelentett vajon a mára kikopott elmészet szó?

Vajon milyen tevékenységet végez, aki zönglejtőkkel foglalkozik?

Sok nyelvújítás kori szó sikeresen megragadt a nyelvben, azonban néhánynak nem várt módon módosult a jelentése.
Például a merénylő is egy ilyen szó. De mit jelenthetett eredetileg?

Mi a különbség a restnök és a lomhár között?

Mi lehet a dalastyán?

Vajon melyik tudományhoz tartoztak a következő fogalmak: monyorú, csucsag és lapegyközény?

A nyelvújítók előszeretettel frissítették a nyelvet az egyes nyelvjárásokból kölcsönzött ritka szavakkal. Néha a folyamat végére azonban teljesen megváltozott a kölcsönszavak eredeti jelentése.
Mi lehetett a rikkancs eredetileg?

A bútor is tájszó volt régen, bár egyáltalán nem lakberendezési tárgyat jelentett. De akkor mit?

Ritkábban használt módszer volt a szóalkotásra az idegen szavak magyarítása. Ennél az eljárásnál a nyelvészek addig csűrték-csavarták a külföldi szavakat, amíg magyar hangzásuk nem lett. Az új városnevek közül máig megmaradt a Lipcse (Leipzig), de ez nem igazán számít, mert ilyen nyelvű település már amúgy is volt Magyarországon.
Sajnos nem ragadt meg Kappanhágó és Istókhalma magyar neve. Mik lehettek ezek a városok?

A kémia valamilyen okból imádta a nyelvújítást és a vegyészek lelkesen vették át az új szavakat, ezért a korabeli kémiakönyvek elég nehézkesen olvashatók. Érdekes módon ezekből az új tudományos szavakból mégis kevés maradt meg mára.
Egyik elveszett kedvencem a jegőc. De mi az?

Mivel foglalkozik az, akit a színmártákság érdekel?