Melyek voltak színjátszásunk érdekes irányai az elmúlt évtizedekben?
Melyek voltak színjátszásunk érdekes irányai az elmúlt évtizedekben?
Néhány napja hunyt el Franyó Zsuzsanna, az Újvidéki Színház egykori dramaturgja, az újvidéki Művészeti Akadémia volt tanára. Mai kvízünket az ő emlékének ajánljuk! Tesszük ezt nemcsak azért, mert az összeállításunkban kiemelt jelentőséggel szereplő, A varázsló című szabadkai zenés vízióhoz ő alkalmazta színpadra Csáth Géza műveit, s nem is csak azért, mert munkájával segítette az Úgy és némiképp című produkció (vizsgaelőadás) létrejöttét; hanem elsősorban tiszteletünk jeléül. Nyugodj békében, Zsuzsa!
Néhány napja hunyt el Franyó Zsuzsanna, az Újvidéki Színház egykori dramaturgja, az újvidéki Művészeti Akadémia volt tanára. Mai kvízünket az ő emlékének ajánljuk! Tesszük ezt nemcsak azért, mert az összeállításunkban kiemelt jelentőséggel szereplő, A varázsló című szabadkai zenés vízióhoz ő alkalmazta színpadra Csáth Géza műveit, s nem is csak azért, mert munkájával segítette az Úgy és némiképp című produkció (vizsgaelőadás) létrejöttét; hanem elsősorban tiszteletünk jeléül. Nyugodj békében, Zsuzsa!
A szabadkai Népszínház magyar társulata 1985. február 15-én tartotta meg a Csáth Géza művei alapján készült A varázsló című zenés víziójának bemutatóját. Felvételünk előterében Jónás Gabriella látható az előadás egyik jelentében. A darabot Vicsek Károly rendezte, Csáth Géza műveit Franyó Zsuzsanna alkalmazta színpadra. Milyen rokonságban állt Csáth Kosztolányi Dezsővel?
Mellékelt felvételünkön egy jelenet látható a szabadkai Népszínház magyar társulatának A varázsló című előadásából (középen háttal Jónás Gabriella). „A főtér felől a templomnak tartottunk. Végighaladtunk a parkon. Az öreg gimnáziumi hittanárunk ott ült a rendes padján, egy könyv olvasásába merülve. Köszöntünk neki. Barátságosan integetett. Azután megkerültük a templomot. A fiúk egy vak utcába vezettek, amelyről eddig semmit sem tudtam. Az utca szűk volt, és körülbelül kétszáz lépés hosszú. Sajátságos! – ilyen házakat, mint itt, sohasem láttam a városban. Alacsonyak és kezdetlegesek voltak, de vagy az ablakok hajlásában, vagy a kapuk faragásában és formájában volt valami ósdi. Az utcán padokon és székeken öreg emberek és bánatos arcú, sápadt asszonyok ültek, apró lányok söpörték és öntözték a földet. Kocsikeréknek nyoma sem látszott” – írta Csáth Gáza A varázsló kertje című elbeszélésében. Mikor keletkezett a novella?
Korica Miklós és Majoros Katica a szabadkai Népszínház A varázsló című előadásának egyik jelenetében. Mi volt Majoros Katica eredetileg anyakönyvezett keresztneve?
Korica Miklós és Barácius Zoltán a szabadkai Népszínház A varázsló című előadásának egyik jelenetében. Mikor és melyik kiadónál jelent meg Barácius Zoltán Mestermutatványok – Virág Mihály színháza című kötete?
Jelenet a szabadkai Népszínház magyar társulatának Csáth Géza művei alapján készült A varázsló című előadásából. Az író egy másik művészeti ágban is alkotott. Melyikben?
A bál jelenete a szabadkai Népszínház A varázsló című előadásából. Ki írta a darab zenéjét?
Fáni megkínzása – Kovács Frigyes, Korica Miklós, Medve Sándor és Dóró Emma a szabadkai Népszínház A varázsló című előadásának egyik jelenetében. Ki volt az író, Csáth Géza házastársa?
A Lányka ébreszti Szerenádit – Gyenes Zita és Korica Miklós a szabadkai Népszínház A varázsló című előadásának egyik jelenetében. Kinek a szerepét tolmácsolta Korica Miklós Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című színművében?
Számvetés az eltékozolt életről – Gyenes Zita és Korica Miklós a szabadkai Népszínház A varázsló című előadásának egyik jelenetében. Kinek az osztályában végzett Gyenes Zita az újvidéki Művészeti Akadémián?
A varázsló című előadás dramaturgjának, Franyó Zsuzsannának a temetése szombaton, április 22-én 13 órakor lesz az újvidéki Futaki úti temetőben. Nyugodjék békében! Milyen munkakörben kezdte pályafutását Franyó Zsuzsanna?
A szabadkai Népszínház magyar társulata 1978-ban vitte színre Miroslav Krleža Út a paradicsomba című drámáját. Képünkön az előadás műsorfüzetének részlete látható. Melyik volt a horvát író kedvenc budapesti kávéháza?
A szabadkai Népszínház magyar társulata 1978. október 10-én mutatta be a Miroslav Krleža Út a paradicsomba című drámája alapján készült produkcióját. Képünkön az előadás műsorfüzetének részlete látható. A színművet Csuka Zoltán fordította, az előadást ifj. Szabó István rendezte. Hogy hívjuk az író életművének kutatóit?
A szabadkai Népszínház magyar társulata 1981. április 24-én tartotta meg a Miroslav Krleža Szentistvánnapi búcsú című színműve alapján készült előadásának bemutatóját. A darabot Spiró György fordította, a produkciót Szabó István rendezte. Képünkön az előadás plakátjának részlete látható. A budapesti Országos Széchényi Könyvtárban 2011. március 23-án nyílt kiállítás az író halálának harmincadik évfordulója alkalmából. Mi volt a tárlat címe?
Pécsett, a Káptalan utcai Szabadtéri Színpadon 1990-ben horvát és magyar nyelven játszották Miroslav Krleža Szentistvánnapi búcsú című színművét. Képünkön a produkció plakátjának részlete látható. A budapesti Ludovika parkban 2011. június 17-én avatták fel az író szobrát, Marija Ujević-Galetović alkotását. Ugyanebből a szoborból még három áll Horvátországban. Hol?
A budapesti Radnóti Színház 2006. október 29-én tartotta meg a Miroslav Krleža színműve alapján készült Szentistvánnapi búcsú című előadásának bemutatóját Gothár Péter rendezésében. Koncz Zsuzsa felvételén a produkció egyik jelenete látható. Ki ajándékozta Budapestnek a Ludovika parkban 2011-ben felavatott Krleža-szobrot?
Koncz Zsuzsa felvételén egy jelenetet láthatunk Miroslav Krleža Szentistvánnapi búcsú című színművének budapesti, a Radnóti Színházban 2006-ban bemutatott változatából. Mi a mű eredeti címe?
Jelenetfotó Miroslav Krleža Szentistvánnapi búcsú című színművének budapesti bemutatójáról (Koncz Zsuzsa felvétele). A darab szereplői voltak: Polgár Péter, Lass Bea, Csomós Mari, Karalyos Gábor, Kocsis Gergely, Kocsó Gábor, Kováts Adél, Lengyel Tamás, Marjai Virág, Szombathy Gyula, Wéber Kata, Kiss Diána Magdolna, Martin Márta, Mészáros Tamás, Schneider Zoltán és Szávai Viktória. A világhírű Glembay-trilógiáját később még hány elbeszéléssel egészítette ki a szerző?
„Krleža (...) az első világháború szörnyűségeit is megismerhette, így meglehetősen valósághűen érzékelteti a Galíciában a háborús pszichózis romboló hatását, az elembertelenedett tábori világot, amelyben nagyon nehéz volt embernek megmaradni. Végső soron a darab legfőképp az emberről szólt (...) Horvát kadét »tragikumának érlelődése áll a mű tengelyében«” – írta a darabról Gerold László. A mű Magyarországon először 1987-ben került színre, Nyíregyházán. Sipos Géza felvételén (amely eredetileg a Film Színház Muzsikában jelent meg 1987. január 17-én) pillanatképet láthatunk az előadás zárójelenetéből. Krležának a magyar kultúra bennfentes kívülállójaként megfogalmazott, mindig lényeglátó megállapításait szinte kivétel nélkül elfogadta a magyar önismeret, mondván, hogy nézeteinek megismerése önképünk árnyalására is lehetőséget ad. Hogyan nevezi a szakirodalom a szerző magyar tárgyú megnyilatkozásait?
Kocsis András, Földi László, Szabó Tünde és Simor Ottó Miroslav Krleža Galíciájának nyíregyházai ősbemutatóján (Sipos Géza felvétele). Egyikük vajdasági magyar színművész. Melyikük?
Simor Ottó és Csíkos Sándor Miroslav Krleža Galícia című színművének magyarországi ősbemutató előadásában (Sipos Géza felvétele). Melyik író nevét viseli Nyíregyháza színháza, amelyben a darabot 1987-ben színre vitték?
Varjú Olga Miroslav Krleža Galícia című színművének 1987-es magyarországi ősbemutató előadásának egyik jelentében. A művésznő is határon túli származású. Honnan került a nyíregyházai színházhoz?
Molnár Zoltán az Újvidéki Színház kistermében 1996. február 6-án bemutatott Úgy és némiképp című előadás egyik jelentében. A darab szövegkönyvét vajdasági magyar költők verseiből állították össze. Mint a produkcióhoz kapcsolódó korábbi feladványainkban is, az ezzel kapcsolatos kérdésekben a színpadon elhangzott versrészletek szerzőjét kell felismerni. „Átgondolom: nem / loptam-e csirkét, vagy mit tudom én / milyen bűn leplezhetné / le esetleg, hogy nem is méltó / e fohász a meghallgatásra: // bár sose kelljen megölnöm / embert!” Ki az itt idézett vers szerzője?
Szabó Palócz Attila és Király Ernő az Úgy és némiképp című vizsgaelőadás egyik jelentében. „...Mert mi vagyunk azok / az esendő lények, / kiknek minden pillanat / kínszenvedés, s egyben / küzdelem a következőért. / S te is, a sorjázó agyagcélok / fergetegében: / ahogy nap mint nap / kiájulsz az idegen hullámverésbe; / ahogy látod illatként / felszívódó egyikünket / a sárga agyagküszöbökön.” Ki az itt idézett vers szerzője?
Úgy és némiképp: „Eszembe jut olykor – mi nem jut az eszembe? – / olyasmi képtelenség vagy nem: miért / nem törnek rám, kapnak el, fognak vallatóra, / mikor éppen tökéletes az alibim / és nagy vonalakban már megfogalmazva a védőbeszédem, / melyet a körülmények szerencsés közrejátszása folytán / úgy adhatnék elő, mintha én lennék az, / aki itt felelősségre von valakit. / Érdeklődés nélkül, mint néha anyanyelvén beszél az ember.” Ki az itt idézett vers szerzője?
Úgy és némiképp: „ide szoktak a harkályok a halott a vérbe / a bikavérbe fúlt százéves dióra dolgozn / ak akárha még élőt mentenének és ne / m csak egy hullából huzigálnák a hossz / ú kukacokat huzigálják vég nélkül már / arra gondolok agg diónkon keresztül a / föld szívéből huzigálják huzigálják vég / nélkül mint szikratávíró szalagját...” Ki az itt idézett vers szerzője?