Kik voltak a vajdasági magyar színjátszás meghatározó egyéniségei az elmúlt évtizedekben?
Kik voltak a vajdasági magyar színjátszás meghatározó egyéniségei az elmúlt évtizedekben?
Néhány olyan vajdasági magyar színházi egyéniségre emlékezünk az alábbi tesztünkben, akit csak a ma élő idősebb nemzedékeknek volt alkalmuk színpadon látni, mégis nagyon sokat hozzátett színházunk és művészetünk fejlődéséhez. A színház művészete élő, tehát a pillanatnak szól, s a neves alkotók nevét megőrzik ugyan a lexikonok, de ez nem garancia semmire. Az alábbi kvízünkben azt mérhetik le olvasóink, hogy vajon mennyit tudnak róluk, életükről, művészetükről és munkásságukról. Nem érdemelnének talán többet?
Néhány olyan vajdasági magyar színházi egyéniségre emlékezünk az alábbi tesztünkben, akit csak a ma élő idősebb nemzedékeknek volt alkalmuk színpadon látni, mégis nagyon sokat hozzátett színházunk és művészetünk fejlődéséhez. A színház művészete élő, tehát a pillanatnak szól, s a neves alkotók nevét megőrzik ugyan a lexikonok, de ez nem garancia semmire. Az alábbi kvízünkben azt mérhetik le olvasóink, hogy vajon mennyit tudnak róluk, életükről, művészetükről és munkásságukról. Nem érdemelnének talán többet?
„Van, aki arra emlékszik, hogy az előző életében hercegkisasszony volt, van, aki abban reménykedik, hogy a következő életében az lehet, azt azonban még soha nem hallottam, hogy valaki ugyanannak akar újraszületni, mint ami” – mondta egyszer a mellékelt felvételünkön látható Heck Paula, a vajdasági magyar színpadok első és utolsó primadonnája. A fénykép 1963-ban készült. Csak remélni tudjuk, hogy megadatik neki (vagy máris megadatott, csak mi még nem tudunk róla...), hogy következő életében ugyanannak a csodálatos színésznőnek szülessen újjá, amilyennek emlékezetünkben őrizzük. Hol született a művésznő?
Heck Paula 1953-ban a Zombori Népszínházban kezdte pályafutását, s két évvel később került a szabadkai Népszínház magyar társulatához. Már három éve élt a városban, amikor 1958. október 28-án „megjelent” az Életjel című Irodalmi Élőújság „első száma”. Kedd volt, a műsor este hétkor kezdődött a Városi Könyvtár földszinti olvasótermében. Az Életjel hamarosan egyfajta hangos újsággá vált, rovatokkal, kilencvenpercnyi műsoridővel, s a munkájába Heck Paula is bekapcsolódott. Felvételünkön a művésznő egy 1965-ös Életjel-esten látható. Az Irodalmi Élőújság egyik alapítója, Dévavári Zoltán korábban politikai elítéltként megjárta a börtönélet poklát. Hol raboskodott?
Heck Paula, az ismert és népszerű színésznő képzőművészettel is foglalkozott. A 2007-ben készült felvételünkön festményeivel látható. „Egy rigolyás közegben te voltál a szépen sorjázó esti mese, sztár voltál – és a trónuson maradtál. Van életed, színészi sorsod, rajongód és barátod. A többi – gagyiság, egy mesebeli manó majd visszahoz hozzánk...” – írta egy évvel később, a hozzá címzett soraiban Barácius Zoltán, amikor kiderült, hogy a művésznő súlyos beteg, kis híján elvesztette látását. Melyik iskolába járatták Heck Paulát a szülei gyermekkorában?
A szabadkai Népszínház magyar társulata az 1961-62-es évadban tűzte műsorára Vereczkey Zoltán Férjek papucsban című színművét. Felvételünkön Heck Paula és Godányi Zoltán látható a darab egyik jelentében. Heck Paula ekkor már hatodik éve volt a társulat tagja. Miért szerződött át 1955-ben Szabadkára a Zombori Népszínháztól?
Az 1959-60-as színházi évadban mutatta be a szabadkai Népszínház magyar társulata Leo Fall Sztambul rózsája című operettjét, felvételünkön Verseghi József és Heck Paula látható a produkció egyik jelenetében. Mi a címe a darab híres dalának?
Az 1958-59-es évadban mutatta be a szabadkai Népszínház magyar társulata a Csak szilárd legyen című produkcióját. Felvételünkön Heck Paula és Pataki László látható a darab egyik jelenetében. Ha nem is egy Szabó László, Tóth István vagy Varga János, de ez egy viszonylag gyakori név, volt még egy nagyon ismert Pataki László. Ki ő?
Az 1958-59-es évadban mutatta be a szabadkai Népszínház magyar társulata a Három szabó legény című előadását. Felvételünkön Szilágyi László, Heck Paula és Godányi Zoltán látható a produkció egyik jelenetében. Az utóbbi egy jeles és neves szabadkai magyar színészcsalád tagja volt. Ki volt Godányi Zoltán apósa?
„VIII. Henrik hat feleségének fantasztikus históriájából a közönség érdeklődését mindig is az első rész vonzotta inkább: a szerelmi, politikai és vallási okonak az a kibogozhatatlan szövevénye, amelynek csúcspontja a király válása Aragóniai Katalintól, szakítása a Szentszékkel; ennek folytatása Boleyn Anna tragikus története, akit a király előbb imádott, majd házasságtörésért lefejeztetett; zárószakasza pedig a harmadik feleség, Jane Seymour halála, akiknek emlékét az örökíti meg, hogy neki sikerült, ami két elődjének nem: tizenkét hónapi házasság után megajándékozta a királyt az áhított trónörökössel, ám ez a diadal az életébe került” – olvashatjuk a hírhedt angol uralkodóról. A szabadkai Népszínház magyar társulata az 1971-72-es évadban vitte színre a VIII. Henrik és hat felesége című darabot. Felvételünkön Heck Paula látható az előadás egyik jelenetében. Ki volt VIII. Henrik soron következő, negyedik felesége?
A szabadkai Népszínház magyar társulata az 1972-73-as évadban mutatta be a Honululu című előadását. Képünkön Albert Mária, Dóró Emma, Heck Paula és Sántha Puszta Lajos látható a darab egyik jelentében. Sántha Puszta Lajos 1957 és 1965 között nem volt tagja a társulatnak. Hol játszott ebben az időszakban?
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház 2010. április 17-én tartotta meg az Éljen a szerelem! című produkciójának bemutatóját, amelyben újra láthattuk a színpadon az akkor már idős Heck Paulát. „Az előadás a valamikori szabadkai színháznak és egyáltalán a Színháznak, a valamikori operettek cukormázas, hamisan csillogó világának és színészeinek állítana emléket. A szereplők már csak a régi szerepek árnyképei – becketti véglények, a csendben emlékek kavarognak, előadás- és szerepfoszlányok, az operett világából. Találkozás az ürességgel a sötét űrben, kutatunk egy emlék, egy tánc, egy szín, egy kacaj után” – írta az előadás műsorfüzetében Tolnai Szabolcs rendező. Kinek a szerepét tolmácsolta a művésznő Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjében, amelyet csaknem öt és fél évtizeddel korábban mutatott be a szabadkai Népszínház magyar társulata?
A szabadkai Népszínház magyar társulata az 1956-57-es évadban tűzte műsorára a Csárdáskirálynőt. Felvételünkön Heck Paula és Verseghi József látható a darab egyik jelentében. A művésznő, főleg pályafutása elején, szép énekhangja miatt elsősorban operettek primadonnaszerepeit játszotta. Mi volt Heck Paula másik jellegzetes szerepköre?
A szabadkai színészképző stúdió 1967-ben végzett növendékeinek tablója: Apró Ernő, Stantics Erzsébet, Vinczer Margit, Kasza Éva, Albert Mária, Sebestyén Tibor, Ripcó László, Katona Ibi, Medve Sándor, Kelemen László, Árok Ferenc, Derdák Irén, Koza Franciska. Stúdióvezető: Garay Béla. Osztályfőnök: Virág Mihály. Rendezőtanár: Szász Károly és Varsányi Ida. Apró Ernő csaknem két évtizeden át volt a szabadkai Gyermekszínház társulatának tagja, majd a múlt század kilencvenes éveinek elején, az ország széteséséhez vezető polgárháborús helyzetben, 1992-ben külföldre távozott. Hol folytatta pályafutását?
A szabadkai Népszínház magyar társulata 1967. november 4-én mutatta be Robert Thomas Nyolc nő című bűnügyi komédiáját Pataki László rendezésében. A produkciót a korabeli feljegyzések szerint összesen ötvenháromszor játszották. Képünk felső sorában Albert Mária (Pierrette), Sebestyén Tibor ügyelő, Bácskai Mária súgó, Süveges Eta (Susanne), Heck Paula (Gaby), Bada Irén (Luise) és Karna Margit (Mme. Chanel) látható. Ülnek: Szabó Cseh Mária (Mamy), Remete Fazekas Piroska (Augustine), Majoros Kati (Catherine), Mihajlo Dejanović díszlettervező, Dévics Imre igazgató és Pataki László rendező. Hány évig volt a társulat tagja Szabó Cseh Mária?
A 2015. december 11-én, Belgrádban elhunyt kiváló operaénekes, Galler Petz Marika Szabadkán született 1932. április 26-án. Pályafutását szülővárosában kezdte, 1952 és 1964 között a Népszínházban lépett közönség elé, majd 1968-tól 1984-ig a Belgrádi Nemzeti Színház operatársulatának művésze volt. Nemcsak az egykori Jugoszlávia operaszínpadain aratott nagy sikereket, hanem Magyarországon, Romániában, Ausztriában, Törökországban, Angliában, Németországban is. Közkedvelt népzenei előadóművész is volt, az Újvidéki Rádió több felvételét őrzi. Magiszteri titulust a belgrádi zeneművészeti karon szerzett. Néhány évvel halála előtt megkapta a Magyar Életfa kitüntetést. Melyik évben történt ez?
Az ezernégyszáz férőhelyes régi szabadkai színház csodálatos csillárja Pesten készült, és Telepi György, pesti színpadtechnikus tervezte az épület belső díszítését, amely több mint negyven páhollyal, és kétemeletnyi galériával rendelkezett. Melyik társulat és melyik darabbal avatta fel a szabadkai Népszínház régi épületét?
Mint Godányi Csaba felvételén látható, tíz évvel ezelőtt, 2007 januárjában még állt a szabadkai Népszínház régi épülete, amelyet azonban hamarosan elbontottak, és egy évtized nem volt elég arra, hogy felépüljön az új, amelynek még mindig csak az oszlopait adták át. Mikor épült a régi színház?
A szabadkai Gyermekszínház előadása, a János vitéz, amelynek bemutatóját 1999. december 5-én tartották meg Ádám Tamás rendezésében, már előző színházi kvízünkben is szerepelt. A produkció egyik érdekessége, hogy a színház több színváltozatban is elkészítette az egyébként azonos plakátját. A darab rendezője a kilencvenes években a népszerű magyar szappanopera, a Família Kft. egyik főszereplőjeként, Szép Károly alakjának megformálásával vált országosan ismertté. Korábban azonban játszott már a Szomszédok című teleregényben is. Abban kinek a szerepét tolmácsolta?
Petőfi Sándor, a János vitéz szerzője milyen datálást írt a mű végére?
A szabadkai Népszínház magyar társulata 2000-ben mutatta be a Van, aki forrón szereti című produkcióját. Felvételünkön Diósi Péter, Szabó Krisztián, Godányi Csaba, Ralbovszki Csaba és Kálló Béla látható a darab egyik jelenetében. A nagy sikerű Broadway-darab filmváltozata, amelyet 1959-ben Billy Wilder rendezett Marilyn Monroe, Tony Curtis és Jack Lemmon főszereplésével, ma már klasszikusnak számít, közismert és mindenki látta. Igen ám, de ma is fut a budapesti színpadokon egy változat a darabból, amelynek a dalszövegeit egy vajdasági magyar színésznő írta. Ki ő?
A szabadkai Népszínház magyar társulata 1998-ban mutatta be Alfonso Paso spanyol drámaíró Hazudj inkább, kedvesem! című darabját. Felvételünk bal szélén Godányi Csaba, jobbról háttal pedig Péter Ferenc látható a produkció egyik jelenetében. A szerző teljes neve Alfonso Paso Gil. Kiről kapta a harmadik nevét?
Deák Ferenc Határtalanul című színművét 1997-ben mutatta be a szabadkai Népszínház magyar társulata. Képünkön Godányi Csaba, Jónás Gabriella és Fischer Károly látható a darab egyik jelentében. Deák Ferenc drámájának cselekménye tulajdonképpen a szerző egy korábbi művének, a Zoran Maširević rendező által filmre vitt forgatókönyvének a folytatása. Mi volt az 1990-ben készült film címe?
Újvidéken játszotta barátságos labdarúgó-mérkőzését 1998. november 10-én a szabadkai Népszínház és az Újvidéki Színház társulata. Visszavágót később aztán már nem tartottak. A képen Katkó Ferenc, Kálló Béla, Godányi Csaba, Fleishmann Róbert, Molnár Zoltán és Péter Ferenc látható a győztes csapatban. Sok-sok focista elhíresült már világszerte arról, hogyan színészkedik súlyos sérülést színlelve a pályán, itt azonban fordított volt a helyzet: valódi színészek színlelték, hogy tudnak focizni. Mi lett a találkozó végeredménye?
Garay Béla színész, rendező, színigazgató, színházi történetíró, a szabadkai és vajdasági színjátszás kiemelkedő és meghatározó alakja Szabadkán született 1897. február 14-én. „Nem tudtuk sohasem, hogy hová tegyük Béla bácsit – merthogy így neveztük. Fiatalon mindig idősebbnek véltük koránál, de aztán a művész kortalanná vált. (...) Önéletrajzában megírta, hogy gyermekkorában szenvedélyesen szeretett a családi tükör előtt szerepelni. Tizenkét évesen látott először színházi előadást: a Trenk báró című operettet nézte meg a szüleivel. Amint mondta, egy tündérvilágba pillantott be, ám amit látott, az valóságnak tetszett, csodálatosan megszépült formában. Utána napokig színházi lázban égett” – írta róla később Barácius Zoltán. Garay Béla színészként 1913-ban játszotta első szerepét. Melyik társulatban?
Karna Margit színművésznő pályafutását Topolyán kezdte 1949-ben, majd a Járási Magyar Színház megszüntetése után a szabadkai Népszínházhoz szerződött. Új lakhelyén rendszeresen fellépett az Életjel-esteken is. Hogy nevezték őt ebben az időszakban?
Az utolsó tánc jelenete a szabadkai Népszínház magyar társulatának Vicsek Károly rendezésében 1985. február 15-én bemutatott A varázsló című előadásából. Felvételünkön Gyenes Zita, Jónás Gabriella és Korica Miklós látható a darab egyik jelenetében. „Dr. Szerenádi Szerafin, az író: Korica Miklós. Vicsek aláhúzta, hogy Miklós az a színész, aki abba a gyanúba keveredett, hogy szörnyen tehetséges és csak a csoda tartja a szabadkai színháznál. A figura hallatlanul bonyolult…” – írta később az előadásról Barácius Zoltán. A darab Csáth Géza művei alapján készült. Kinek a szerepét tolmácsolta az előadásban Jónás Gabriella?