Tény vagy tévhit: Túlélési tanácsok

TÉVHIT A moha a fa bármelyik oldalán nőhet a környezeti viszonyoktól függően. Vagyis nem érdemes erre hagyatkoznunk a tájékozódásnál.

TÉVHIT Kígyómarásnál a méreg azonnal a véráramba kerül. A szájunkat a marásra helyezve legfeljebb annyit érünk el, hogy a méreg bekerül a szánkba és a nyelőcsövünkbe.

TÉVHIT Habár a medve- és a támadás típusától is függ, hogy melyik stratégia hatásos, ám a tetszhalál valószínűleg rossz választás. Ha lehetséges, lassan vissza kell hátrálni, ha nem, akkor küzdeni.

TÉVHIT Egy mozgó cápa orrát eltalálni nem túl realisztikus és kevésbé hatékony, mint megpróbálni egy szilárd tárgyat tenni elé, megragadni a kopoltyúját vagy belekarmolni a szemébe.

TÉNY Bár a hó is víz szilárd formában, de: hideg. Ilyen formában csökkenti a test belső hőmérsékletét, energiát von el a szervezettől a belső felmelegítés miatt, így növeli a kihűlés kockázatát.

TÉNY Több személy 48 órán át is életben maradt a sivatagban víz nélkül, árnyékban meghúzva magát a melegebb órákban. Míg mások vízzel 24 órát sem éltek túl, mert túl sok vizet vesztettek izzadással.

TÉVHIT Ha valaki nagyon ért a kaktuszokhoz, akkor talán működhet. Ám a legtöbb kaktuszfajtában lévő nedv betegséget vagy hányást okoz, amitől csupán dehidratálttá válik az ember.

TÉNY A forralással ugyan elpusztulnak a különféle kórokozók, de benne maradnak más káros részecskék. Ezek a víz átszűrésével távolíthatóak el.

TÉNY Ahogy a túlélési szakértő, Mark Lebetkin fogalmaz: "a tapasztalatlan ember 10 órát töltött tetőépítéssel, majd halálra fagyott a hideg földön". Az okos ágyat készített és túlélt."

TÉVHIT Természetesen léteznek ösztönök, amik segíthetik a túlélést, de a valóság az, hogy a legtöbben pánikba esnek és egy sor rossz döntést hoznak ilyenkor.