Sétaválasztó kvíz

A Gyermekvasút lassan hetven éves múltra tekint vissza, az első évek vasutas pajtásai ma már nagyszülők. Sok ezer gyermeknek vált meghatározó élményévé a „Gerő és Rákosi pajtás” ajándékaként épült vasút, ahol egykor a legjobb úttörők kaptak lehetőséget. A 11 kilométeres vonal ma is ott kanyarog a hegyekben több százezer utast szállítva évenként. A vonatokon és az állomásokon vasutas egyenruhát hordó 10-14 éves gyerekek irányítják a vonatokat, kezelik a jegyeket, állítják a váltót éppúgy mint régen. Sétánkon vonatozunk, belesünk a kulisszák mögé, megnézzük, hogyan működik ország egyik legnagyobb gyerekszervezete, ami ma is évente több száz ifjú vasutasnak nyújt életreszóló élményt. Bejutunk olyan helyekre is, ahova utasok nem léphetnek be, és megismerjük a különleges mozdonyokat és vasúti kocsikat.

A séta a Gyermekvasút másik végállomásán, Hűvösvölgyben végződik, ahonnan vonattal, vagy 61-es villamossal és fogaskerekű vasúttal lehet visszajutni Széchenyi-hegyre. A sétajegy ára a Széchenyi-hegy – Hűvösvölgy útvonalat igen, a visszautazást azonban nem foglalja magában.

A sétára itt tudsz jelentkezni: https://hosszulepes.org/hu/seta/hegyen-volgyon-gyermekvasuton

Budaörs mára elfeledett repülőtere kora egyik legmodernebb légikikötője volt, a magyar bauhaus építészet igazi gyöngyszeme. Fotómontázsok, tágas teraszok és egy minden igényt kielégítő étterem fogadta egykor a repülni vágyókat, akiknek igazi első osztályú élményben volt részük. Mára az épület szinte elfeledve várja, hogy újra felfedezzük Borbíró Virgil mesterművét.

Repüléstörténeti sétánkon a fogadóépület bejárásán túl megismerjük a légiirányítók mindennapjait, ellátogatunk a hatalmas hangárokba is, ahol különleges veterán repülőgépeket is megnézhetünk, sőt, egy eredeti MALÉV gép fedélzetére is felléphetünk.

A sétára itt tudsz jelentkezni: https://hosszulepes.org/hu/seta/budaors-felett-az-eg

Spontán, alsó vagy felső erjesztésű? Angol, cseh vagy belga? Mitől kézműves egy sör? Hogy néz ki egy palackozógép?
Az egykori Fővárosi Sörfőzde romjain a legújabb generációs kisüzemi sörfőzdék virágoznak. Sétánkon megismerkedünk a gyártelep múltjával és jelenével, és választ kapunk az összes, sörkészítéshez kapcsolódó kérdésünkre. Bepillantást nyerhetünk a Hoptop, a Monyo és a Horizont sörfőzdék belsejébe, végig követhetjük a sör előállításának lépéseit, sőt meg is kóstolhatjuk a végeredményt!

Ha nem tudsz eligazodni az elmúlt évek legújabb sörös kifejezései között vagy ha szeretnél értesülni a legfrissebb újdonságokról, akkor tarts velünk Kőbányára!

A sétára itt tudsz jelentkezni: https://hosszulepes.org/hu/seta/sor-mamor-kobanya

A turanizmus a magyar történelem egyik legtitokzatosabb eszmeáramlata. Száz évvel ezelőtt sokan gondolták úgy, hogy Budapest lesz a turáni népek metropolisza, az új Szamarkand. Ennek a turáni felbuzdulásnak a nyomait ma is őrzi a város: egy elsüllyedt illúzió emlékei ma is velünk élnek, mélyen beágyazódva a város szövetébe.

A két háború között kiépülő Szentimreváros a legjobb hely ennek felfedezésére. A séta során szó esik majd a Karcagiak Földalatti Összeesküvéséről, az angol beteg apukájáról, a magyar-munda rokonságról és arról, hogy lehet-e szekérvászonnak használni olajfestményeket.

A sétára itt tudsz jelentkezni: https://hosszulepes.org/hu/seta/kelet-nepe.

A Dunától, a „népek országútjától” indulunk, amelyen már évszázadokkal ezelőtt is érkeztek messziről jött pestiek: nyugatról a németek, délről a szerbek. Ma két sarokkal arrébb a német kultúrintézet egy szerb grillsütővel néz farkasszemet.

Innen egy olyan utcába megyünk, ahol három giroszos sorakozik közvetlenül egymás mellett, és utánajárunk, hogyan találtak egymásra három elnyomott ázsiai nemzet képviselői – és ételkülönlegességei – egy ferencvárosi mellékutcában.

A Józsefvárosban folytatjuk a sétát, a felújított Rákóczi tér melletti afrikai büfében, ahol kecskelevest kóstolunk, a nyugat-afrikai konyha specialitását. Végül egy pakisztáni élelmiszer- és ruhaboltba látogatunk, ahol fűszerek, egzotikus zöldségek és szószok mellett muszlim fejkendőket is láthatunk, és megismerkedünk a rémisztő nevű „halal hentes” munkamódszereivel.

A sétára itt tudsz jelentkezni: https://hosszulepes.org/hu/seta/fogasok-es-felfogasok

Sétánkon a templomok kalauzolnak végig Szentendre sokszínű világán. Megannyi vallás megannyi kultúrája tárul fel előttünk a város macskakövein lépkedve. Ismerd meg a festői város multikulturális jellegének titkait!

Szentendre utcáin barangolva szó lesz a felekezetek összefogásáról, az ide telepedett népcsoportok hagyományairól, középkori napóráról, a főutca névadójáról. Összeszámoljuk, hány templomtorony van a városban, kiderítjük, hogy miben különbözik az úrvacsora az egyes felekezeteknél, megtudjuk mik azok a mahalák, mivel foglalkoztak a tobakosok és miért néz egy irányba az összes templom.

A sétára itt tudsz jelentkezni: https://hosszulepes.org/hu/seta/templomok-varosa

A káprázatosan tehetséges és sokoldalú Liszt Ferenc művészetével, személyiségével és fordulatos életpályájával mindenben megfelelt a „sztár” mai fogalmának. A 19. században talán egy művész sem hozta annyira lázba Európát, mint a zeneszerző, zongoraművész, aki új irányt adott a komponálásnak és játékával transzba ejtette a nagyérdeműt. Művész tanárként és a – ma már nevét viselő - Zeneakadémia elnökeként is aktív Liszt pályája végén búcsút intett világi életmódjának és abbéként a Vatikánba költözött. A kozmopolita művész ugyan csak törte a magyart, de Pest mégis különleges helyet foglalt el a szívében. Magyarnak vallotta magát és kortársai is honfitársat láttak benne.

A zenei csemegékben és történeti érdekességekben bővelkedő séta rövid koncerttel zárul. Szalai Éva zongoraművész előadásában meghallgathatjuk Liszt néhány emblematikus művét.

A sétára itt tudsz jelentkezni: https://hosszulepes.org/hu/seta/lisztomania